• KEZDŐLAP
• HÍREK
• AZ ÖN BIZTONSÁGA
• ÜGYINTÉZÉS

A Dunaújvárosi Tűzoltóság története

Dunapentele közigazgatási területén épült Sztálinváros - ma Dunaújváros - és az ország legnagyobb vaskombinátja. A város és a vaskombinát tűzbiztonsága érdekében 1950. október 1-jén tűzoltó őrsparancsnokságot állítottak fel.

A tűzoltók a Május 1 utca egyik félkész épületében kezdték meg a szolgálatot Simon János tűzoltó szakaszvezető ideiglenes parancsnoksága alatt.

1951-ben az Őrsparancsnokság vezetését Vas József tűzoltó hadnagyra bízták. Vas József megszervezte a járőrszolgálatot, a szolgálatot végzők rendszeres ellenőrzését. A járőröző tűzoltók észrevételeikről, intézkedéseikről - a parancsnokságon még ma is őrzött - járőrnaplót vezettek. A naplóban lévő feljegyzések bizonyítják a tűzoltó őrsparancsnokság létrehozásának szükségességét. A város és a vasmű építkezésével egyidőben folyt a végleges - ma is üzemelő - tűzoltólaktanya kivitelezése is. A tűzoltó laktanya 1952-ben készült el, melyet Vas József tűzoltó hadnagy vezetésével birtokba vettek a tűzoltó őrs tagjai, azonban a Fejér megyei tűzoltó osztályparancsnok írásos utasítással ezt leállította. Később 1952 őszén a rendőr őrssel közösen mégis átvették az új tűzoltólaktanya épületét. A tűzoltóörs létrehozásakor a város biztosítása mellett, a Vasmű építésének és a már működő gyáregységek tűzvédelmének bizotsítása is a feladatuk volt.

1957-ben az Adonyi járás megszüntetésével, Sztálinvárost, mint az új járási központot tűzoltóparancsnoksági hatáskörrel ruházták fel. Ebben az időben Koczka János főhadnagy (1953-1957 között) látta el a tűzoltó őrs parancsnoki feladatait. Közbenjárására a hálószobák, az irodahelyiségek és az ebédlők bebútorozását a gyár vezetősége biztosította, mivel a Fejér megyei Tűzrendészeti Osztályparancsnokságra - anyagi fedezet hiánya miatt - nem számíthatott.

1957-ben a megyei osztályparancsnok Szabó Alajost - aki három évig volt a Videoton gyár tűzoltóparancsnoka - munkásságának elismeréseként  kinevezte Dunaújváros Város és Járás alosztályparancsnokának. Ebben az időben kezdődött el a város építése, terjeszkedése. Az új parancsnok tagja lett a Városépítési Bizottságnak,  mivel alapos megfontolást igényeltek a középmagas épületek elhelyezkedése, az utcák nyomvonalának meghatározása, közműalagutak iránya, nagysága a mentő tűzvédelem biztosítása stb. A város fejlődésével kapcsolatos tűzvédelmi feladatok mellett a községek arculatának átalakulása is nagy számú tűzvédelmi intézkedést igényelt. Így a megnövekedett feladatok miatt a felsőbb szervek 1979-ben három főre emelték a hatósági feladatokat ellátó tisztek számát.

A 24/48-as szolgálat bevezetéséhez szükséges létszám kiképzése a dunaújvárosi parancsnokságon történt. A falvak tűzbiztonsága céljából megkülönböztetett figyelmet fordítottak a községi önkéntes tűzoltók elméleti és gyakorlati kiképzésére. A parancsnokság tűz- és kárelhárítási feladata területvédelmi jellegű.

1984-ben Szabó Alajos nyugállományba vonulását követően Párkányi Ferenc főhadnagy lett Dunaújváros tűzoltóparancsnoka. Parancsnoki kinevezését megelőzően főleg a város és a hozzá tartozó települések tűzmegelőzési feladatait szervezte, irányította. Parancsnokságának időszakában történt értékben és tűzveszélyességi szempontból is a legnagyobb beruházás a Dunai Vasmű kokszvegyészeti gyáregységben. A tervek tűzvédelmi szakvéleményezésében parancsnok helyettesi beosztásában, és később a kivitelezés során felmerült tűzvédelmi problémák megoldásában már parancsnokként is részt vett. 1989-ben személyi okok miatt lemondott a parancsnoki beosztásáról.

1989-től jelenleg is Varga Ernő tűzoltó alezredes a Dunaújvárosi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnoka.